A lélek nyelve a betegség

HALLGATLAK! ELOLVASOM ÉS VÁLASZOLOK, HA TUDOK! A lélek nyelve a betegség AZ EMBER jó és tökéletes. Mármint mindenestől, testestől lelkestől ... (ki hogyan fogja fel). Az én felfogásom szerint az EMBER egy hétdimenzionális lény, aki itt és most továbbképzésen vesz részt ebben a világban. Az itt érzékelhető részünk "elszenved" némi kivetnivalót (különböző tökéletlenségek formájában, mint amilyen a testi-lelki fogyatékosságok vagy betegségek). A fogyatékkal élők, ha megtalálják saját fontosságukat, hasznosságukat és pótolhatatlanságukat ebben a világban akkor akár tökéletes harmóniában és boldogságban is élhetnek. Ha viszont mindig másban keresik a hibát a saját állapotuk miatt ... Ezáltal mennyire könnyebb a helyzete egy olyan embernek aki nem fogyatékos és van lehetősége meggyógyulni akár tökéletesen is. Neki még könnyebb harmóniát keresve megkeresni a megoldásokat a különböző kihívásokra (mert egy-egy betegség, baj, probléma jobb ha ilyen meghatározást kap). Ha ezeket átminősítve megoldandó feladatként kezeljük, már nem is vagyunk tehetetlen elszenvedői ennek az életnek, hanem tevékeny önmagáért felelőséget vállaló EMBER tud belőlünk válni. Nagyon jó alap ezen kutatásokra a betegségek értelmezése különböző analógiák segítségével. Ilyen analógia több is közkézen forog. Valahogy szinte személy szerint leheletnyit változik, de a lényeg ugyanaz marad. Fel kell tennünk a kérdést: Mire jó ez nekem? S mindaddig amíg erre nincs meg a megfelelő válasz "járjuk a csárdást, kettőt erre, kettőt arra" de a körből kilépni csak a válasz kulccsal lehet.

Szepes Mária írónő életének 99.évében meghalt

Szepes Mária írónő életének 99. évében meghalt

Az írónő a Magyar Írószövetség örökös tagja volt, Arany Meteor- és Arany János-díjat kapott.

Szinte minden műfajban kipróbálta tehetségét, regényei mellett meséket, verseket, cikkeket, tanulmányokat, pszic-hológiai és parapszichológiai könyveket is írt.

Gyönyörűen beszélt. Minden mondata Üzenet. Tudta, hogy kinek mit kellett mondani. Annyi mindent adott nekünk...

Elhunyt Szepes Mária író hétfőn, életének 99. évében - közölte a nevét viselő alapítvány elnöke, Almási Csaba. A mese, science fiction és a spirituális irodalom egyik kiemelkedő képviselőjének temetéséről később intézkednek.

A művészettörténet, filozófia és pszichológia végzettségű író nevéhez fűződik többek között A Vörös Oroszlán (1946), a Tükörajtó a tengerben (1976), a Lázadó szerepek (1985), a Mars szekere (1999) című kötet. Számos gyermekkönyvet írt, ő a Pöttyös Panni-regények (1953-73), a Táltos Marci (1979), a Boróka néni kincse (1979), az Eleven képeskönyv (1983) című alkotások szerzője. Spirituális kötetei közé tartozik

• A mindennapi élet mágiája (1989) [4] (letölthető)
• Álomszótár (1989)
• A szerelem mágiája (1990)
• Pszichografológia (1990)
• – Wictor Charon: Atlantiszi mágia (1990)
• A gyógyító öröm mágiája (1991)
• A tarot bölcsessége (1993)
• Az álom mágiája (1994)
• A smaragdtábla (1994)
• – Wictor Charon: Academia Occulta (1994)
• A fény mágiája (1995)
• Az áldozat mágiája (1998)
• Angyalok éneke (1998)
• Merre tartasz, ember? (2000)
• Misztériumok könyve (2000)
• Dimenzió-tarot (2001)
• Istenek tüze (2001)
• Aranykor (2002)
• A lélek anatómiája (2002)
• Lángoló időfolyó (2002)
• Csillagjóga (2004)
• Örök pillanat (2004)
• Szómágia (2004)
• A nevek mágiája (2005)
• A fény evangéliuma (2006)

Több könyve számos idegen nyelven is megjelent, egyebek mellett németre, angolra, lengyelre, spanyolra és olaszra fordították műveit.

Íróként, dramaturgként több film is fűződik nevéhez. Szepes Mária a Magyar Írószövetség örökös tagja volt, 1972-ben Arany Meteor-díjjal, 1987-ben Galaktika-díjjal, 2001-ben életművéért Arany János-díjjal ismerték el.

Bővebben http://hu.wikipedia.org/wiki/Szepes_Mária

"Valamennyi szédületes dimenziókra nyílik.

Aki elindul feléjük, nem fordul többé vissza.

Minden erőfeszítése kimeríthetetlen értékekhez juttatja.

Felvillantja előtte az örök cél bizonyosságát.

E mágneses csillogás nélkül értelmes ember aligha bírná ki korunk kiszámíthatatlan provokációit.

Szaporodó kérdéseire feleletet követel.

Ezt teszi e sorok írója is, csaknem évszázadnyi eszmélése óta.

Közben a marósavban ázó, sivatagi talajban aranyrögökre, kisebb drágakövekre is rátalált.

Ezt kínálja feleletül az olvasónak a költészet, a misztériumok, a tetté vált tanulmányok, az önmagát élve boncoló, halálközeli élmények hitelességével."

Szepes Mária

Céltudatos örömmel végzett tevékenységek

• A céltudatos örömmel végzett tevékenységek

A céltudatos örömmel végzett tevékenységekkel oldani lehet a tartós stressz égető problémáit, elsősorban az egészség fejlesztésen keresztül. Egészségfejlesztő terapeutaként felkutatom a hivatalos ezirányú alapkutatások eddigi eredményeit a magatartásorvoslást is, s eredményeit be építem a saját eszköztáramba.

A magatartásorvoslás a biomedicína és a magatartástudomány szintézise, amely egyaránt kiterjed a klinikai orvoslás és a megelőző orvostudomány területeire.

A XX. században, különösen annak második felétől fokozatosan előtérbe került a prevenció, a betegségek megelőzése és az egészség fejlesztése (Raczynski-DiCelemente, 1999). Ennek egyik oka, hogy a tudományos haladással felismerésre került a betegségek megelőzhetősége. Több szintre osztották a megelőzést is s ezek közül számunkra a harmadlagos megelőzésben jut szerep, habár létjogosultságát sokan vitatják, hiszen valójában nem csupán betegségmegelőzésről van szó, hanem az állapotromlás vagy szövődmények kialakulásának megelőzéséről.

A mai modern társadalomban a krónikus betegségek gyakorisága drámai méreteket öltött, s emiatt a harmadlagos prevenciónak különösen megnőtt a jelentősége. A gondozás és a rehabilitáció eszközei biztosítják, hogy a krónikus betegségben szenvedő egyén is megfelelő életminőséget érjenek el. Természetesen a egyének vagy csoportok együttműködése, (compliance) ezekben az esetekben sajátos terapeuta-beteg kapcsolatot tételez fel, s egyúttal az egyén aktív közreműködését igényli egészségi állapotának alakításában. Ez sokszor életmódkontrollt jelent, hiszen akár a gondolatok kontrolljáról, akár a vércukorszint-kontrollról, akár vérnyomás-ellenőrzésről van szó, az egyén az, aki saját életmódján változtatni tud annak érdekében, hogy állapotának romlása hosszú távon se következzen be. De ugyanígy fontos szerepe van a terapeutának olyan „egészséges” embereknek nyújtott ismeretek továbbításában, akik nem igénylik a hagyományos orvoslás eszközeit.

Az egészségfejlesztés modern koncepciója középpontjában tehát életmódunk megváltoztatása áll (Pikó, 2002). Az ún. Ottawa Charta az egészségpromóciót úgy határozza meg, mint az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészségük feletti kontroll megszerzésére és egészségük fejlesztésére. Az egészségpromóciót régebben helytelenül egészségmegőrzésnek nevezték, manapság azonban inkább a sokkal tágabb hatáskörű egészségfejlesztést értjük alatta. Lényeges különbség, hogy beletartozik az egészségesek mellett a beteg egyének folyamatos és tudatos támogatása is, amely megfelel a megelőzés általános elvének.

Az egészségünk feletti kontrollt pedig kétségtelenül az életmódunk feletti kontroll megszerzése biztosítja, ez pedig tudatos és aktív folyamat.

A szociológia egyik atyja, Max Weber életstílus-meghatározása két elemre hívja fel a figyelmet. Az egyik elem a választás, azaz minden egyén az életmódját saját maga alakítja ki azáltal, hogy döntéseket hoz. A másik pedig az esély, amely meghatározza az életmódnak azt a sajátosságát, hogy mégsem teljesen szabadon hozzuk az egyéni szintű döntéseinket. Életmódbeli választásaink esélyét ugyanis az adott társadalmi struktúrában, illetve kulturális térben elfoglalt helyünk jelentősen beszűkíti. Mindig csak az adott körülmények között, viszonylagos szabadsággal hozhatjuk meg életmódbeli és magatartási döntéseinket.

Ahhoz, hogy sikeres egészségfejlesztési programot alakítsunk ki, ismernünk kell a legfontosabb esélynövelő hatásokat, valamint azokat a faktorokat, amelyek a védelemben játszhatnak szerepet.

Az életmód egyik megnyilvánulása az egészségmagatartás. Az egészséggel kapcsolatos magatartás magában foglalja a preventív egészségmagatartást, az egészség megtartását és az egészség fejlesztését elősegítő magatartásformákat, mint például az érzelmeinkre való odafigyelést, egységtudatot, felelősségtudatot, céltudatosságot, táplálkozáskontrollt, kreativitást, játékosságot, tanulást, a sportolást stb. Az egészségmagatartás elemei között nem mindig egyértelmű a kapcsolat, az tükrözi a háttérben megbújó motivációs tényezőket. A statisztikai adatok alapján leggyakoribb, hogy az életmódbeli minták egy koherens életstílust követnek.

A protektív-védő hatások közül ki kell emelni a pozitív érzelmek mellett a társas kapcsolati hálót, a társas támogatást mint olyan jelenséget, amely képes akár a káros hatások semlegesítésére, "pufferszerepre" is.

A sporttal együtt a társas támogatás pszichoszociális puffernek minősül, amely elnevezést a biokémiai pufferektől kölcsönözték a magatartás-epidemiológiával foglalkozó kutatók (Pikó, 2002). E kedvező hatások pszichofiziológiai és biokémiai alapokon működnek, s ez alátámasztja a magatartásorvoslás integratív szerepének fontosságát, amely a pszichoszociális és a biomedikális hatások elemzését egyaránt magában foglalja, azaz biopszichoszociális orvoslást valósít meg. A védőfaktorok akár a rizikótényezők jelenléte ellenében is képesek jótékony hatást kifejteni, ezért kézenfekvő e hatások fejlesztése.

A társas kapcsolatok és a sport mellett a kreativitás fejlesztése is aktív védelmet jelenthet, hiszen egyaránt képes pótolni az élménykeresést és hat az unalom ellen.

Az 1970-es években pszichológus szakemberek egy csoportja vetette fel a testi és lelki edzettség fontosságát, amely a protektív tényezők szerepével összecsengve akkor is képes kifejteni hatását, ha egyébként számos veszélyeztető tényező van jelen. Ezek a pszichológusok ugyanis észrevették, hogy vannak olyan egyének, akiknek igazából nehéz életük van, tele pszichoszociális kihívásokkal, sőt lelki traumákkal, és mégsem lesznek mentálisan betegek.

A pszichopatológiai mechanizmusok ugyanis nem csupán a rizikótényezők hatásából fakadnak, hanem inkább a rizikó- és védőfaktorok eredőjéből, a protektív tényezők jelenléte és a pozitív emóciók alakítottak ki.

Az egészségfejlesztő terapeuta pozitív pszichológiája tehát leginkább azzal járulhat hozzá a prevencióhoz, hogy felhívja a figyelmet a pozitív emberi jellemvonások fejlesztésének szükségességére. További előnye, hogy nem hangsúlyozza a károsodást, nem választja el a kórost a normálistól, s ennélfogva nem címkéz, ugyanakkor azonban a lelki edzettség propagálásával mégis jelentősen segíti a pszichoszociális problémák és a különféle mentális zavarok kialakulásának megelőzését.

A modern társadalom sokrétűen befolyásolja az egyének adaptációs képességét. A modernizáció számos következménnyel járt a társadalmak számára. A felgyorsult életritmus, a hagyományos közösségek, értékrendszer és világkép felbomlása, amelyek adaptációs képességünket rendkívüli mértékben igénybe veszik. Mindebből következik, hogy az egészségfejlesztő terapeuta munkájának hatékony egészségfejlesztés és betegségmegelőzés elméletének és gyakorlatának magatartástudományi alapokra is kell épülnie. Az egyéni személyiségstruktúra szabályszerűségei választ adhatnak az egyéni rizikófogékonyság mibenlétének megértéséhez.

Hiaklo oldala: Minek a naplóirás?

Hiaklo oldala: Minek a naplóirás? Itt írom a naplóm... Most már elkezdtem